![]() |
| ![]() |
Piacfelügyelet
Piacfelügyeleti tevékenység A piacfelügyeleti tevékenységet a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény, a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény, valamint a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól szóló 367/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet alapozza meg. A korábbi preventív szabályozás helyett egy nyitottabb piac érdekében utólagos ellenőrzésre, vizsgálatra van lehetőség. A piacfelügyelet lényege, hogy a hatóság az építési termékek, tűz- vagy robbanásveszélyes készülékek, gépek, berendezések és tűzoltó-technikai termékek vonatkozásában részben tervezett, részben bejelentések alapján konkrét ügyeket vizsgál ki piac-független szervként. Cél a fogyasztók, felhasználók és alkalmazók életének, egészségének és biztonságának védelme, biztonságos termékek forgalmazásának, beépítésének biztosítása. A BM OKF informatikai hálózaton keresztül is kapcsolódik a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz (NFH). A BM OKF a tudomására jutott tények alapján a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszeren (KPIR) keresztül tájékoztatja az NFH-t mindazon árukról, amelyek nem felelnek meg a biztonságossági követelményeknek. Amennyiben a veszélyes termékekre az EU tagállamok figyelmének felhívása is szükséges a BM OKF az NFH útján kapcsolódik a Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszerhez (RAPEX), amelynek célja a tagállamok közötti gyors információcsere súlyos veszély esetén. A BM OKF ellátja a tűzoltó-technikai termékek forgalomba hozatalának, forgalmazásának és beépítésének engedélyezését. Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően lecsökkent a forgalmazási engedélyezési ügyek száma azokra a termékekre, amelyekre nincs sem uniós, sem hazai tűzvédelmi biztonságossági követelmény. Az Európai Unióhoz való csatlakozással kapcsolatos jogharmonizációs folyamat során a BM OKF piacfelügyeleti hatósági jogkört kapott a tűzoltó-technikai termékek, tűz- vagy robbanásveszélyes készülékek, gépek, berendezések, továbbá építési termékek tekintetében. A változás célja az volt, hogy az európai gyakorlathoz igazodva az áruk és szolgáltatások szabad áramlása érdekében a tagországok lehetőleg csökkentsék az adminisztratív akadályokat. Ez a termékek forgalmazásával kapcsolatban azt jelenti, hogy a korábbi preventív ellenőrzésről (engedélyezés), át kellett térni, minél nagyobb mértékben az utólagos kontrollra. A termékek piacfelügyeleti jogkörének létrehozását az Európai Uniós csatlakozással összefüggésben megváltozott termékforgalmazási feltételek tették szükségessé. A korábbi engedélyezést (előzetes ellenőrzés) piacfelügyelet (utólagos ellenőrzés) váltotta fel. Az engedélyezési jogkör csak olyan termékek esetében maradt fenn, amelyekre műszaki előírás biztonságossági követelményt nem állapít meg. A BM OKF és a katasztrófavédelmi kirendeltségek piacfelügyeleti hatósági jogkörben ellenőrzik a forgalomba vagy beépítésre kerülő tűzoltó-technikai termék, tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés, illetve építési termék tűzvédelmi, biztonságossági követelményeknek való megfelelőségét. A piacfelügyeleti tevékenység gyakorlatát - a nem megfelelő termékek kiszűrése érdekében - az ismert forgalmazók ellenőrzése, illetve a panaszok, bejelentések kivizsgálása, adja. Amennyiben a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a rendeltetésszerűen használt termék tűzvédelmi szempontból veszélyezteti a biztonságot, megtiltja annak forgalomba hozatalát, forgalmazását, felhasználását, és piacfelügyeleti bírságot szabhat ki. A forgalomba hozatalhoz, forgalmazáshoz, beépítéshez szükséges irattal nem rendelkező termék forgalomba hozatalát, forgalmazását, beépítését a piacfelügyeleti hatóság megtiltja, és piacfelügyeleti bírságot szabhat ki. A BM OKF 2004. óta működő piacfelügyeleti jogköréhez több nemzeti és EU jogszabály kapcsolódik melyek jelentős része megváltozott az elmúlt évek alatt. Jogszabályi alapok:
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól szóló 367/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet hatálya kiterjed:
A piacfelügyeleti hatóság és tevékenység célja, hogy forgalomba, használatba, beépítésre csak biztonságos termékek kerüljenek, illetve a kapcsolódó javítási, karbantartási tevékenységeket jogszabályoknak megfelelően és szakszerűen végezzék. A piacfelügyeleti ellenőrzések:
A piacfelügyeleti ellenőrzési tervet minden évben meg kell küldeni az Európai Uniónak. A piacfelügyeleti ellenőrzés kiterjedhet:
A lefolytatott piacfelügyeleti ellenőrzések alapján a BM OKF Tűzvédelmi Főosztály országos hatáskörben az ellenőrzés alá vont termék, gyártó, forgalmazó, vonatkozásában az alábbi döntéseket hozhatja:
13. § (1) Építési terméket forgalomba hozni, forgalmazni akkor lehet, ha az a 305/2011/EU rendelet szerint forgalomba hozható. Beépítéskor az építési termék teljesítményét az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározott módon igazolni kell.
(5) Az Európai Unió másik tagállamában vagy Törökországban az ott irányadó előírásoknak megfelelően előállított vagy forgalomba hozott, továbbá az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes - az előbbiektől eltérő - államban az ott irányadó előírásoknak megfelelően előállított, (1)-(3) bekezdés szerinti termékekre az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló törvény előírásait kell alkalmazni. (6) Az (5) bekezdésben foglalt termékek esetén a védelem egyenértékűségét tűzvédelmi hatóság vizsgálhatja. (7) Az (2) bekezdés b) és c) alpontjában meghatározott vizsgálatra a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló jogszabály előírásai az irányadók. (8) Az (1)-(3) bekezdés szerinti termék forgalomba hozatalához, forgalmazásához, beépítéséhez kiadott iratot, uniós jogi aktusokban és magyar jogszabályokban meghatározott módon vissza kell vonni, ha a termék nem felel meg az abban megállapított tulajdonságoknak, feltételeknek. Az építési termékekre vonatkozó – építésügyi – jogszabályok Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 41. § (1) bekezdése alapján építési célra anyagot, készterméket és berendezést csak a külön jogszabályban (275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet) meghatározott teljesítmény nyilatkozattal lehet forgalomba hozni vagy beépíteni. Az Étv. 41. § (2) bekezdése szerint az építési termék beépítésre akkor alkalmas ha:
Az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 2. § 1. pontja (és a Ttv. 4. § j) pontja) szerint építési termék: minden termék vagy készlet, amelyet azért állítottak elő és hoztak forgalomba, hogy építményekbe vagy építmények részeibe állandó jelleggel beépítsék, és amelynek teljesítménye befolyásolja az építménynek az építményekkel kapcsolatos alapvető követelmények tekintetében nyújtott teljesítményét. A R 5. §-a alapján az építési termékek alkalmazásának feltételei: 5. § (1) Az építési termék - a 7. §-ban felsorolt építési termékek kivételével - az építménybe akkor építhető be, ha termék teljesítményét
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a teljesítménynyilatkozatot nem harmonizált európai szabvány, nemzetközi szabvány, magyar szabvány, vagy 2013. július 1-je előtt kiadott hatályos építőipari műszaki engedély alapján is ki lehet állítani, ha a felsorolt dokumentumokból az építési termék tervezett felhasználása szempontjából lényeges, alapvető termékjellemzők, ezek vizsgálatának, értékelésének módszerei és a teljesítményállandóság értékelésének és ellenőrzésének a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet V. melléklete szerinti rendszere meghatározható. (3) Ha a (2) bekezdés szerinti dokumentumok egyike, vagy a dokumentumok összessége nem szolgáltat elegendő információt a teljesítménynyilatkozat kiállításához, a gyártó - választása szerint - a rendelkezésére álló dokumentumok felhasználásával, belföldi célú betervezés és beépítés céljából, a 8. § szerinti eljárással nemzeti műszaki értékelést, vagy a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt eljárás szerint az EGT területén történő felhasználás céljából, európai műszaki értékelést készíttethet. |