108 éve történt a báli tragédia
2018. március 27. 11:53
1910. március 27-én, Ököritófülpösön rágyulladt a csűr a húsvéti bálozókra. Háromszáztizenkét ember vesztette életét a szerencsétlenségben, kilencvenkilencen megsérültek. A kor legtöbb áldozatot követelő katasztrófája volt ez Európának, a Titanic balesete mellett.

Móricz Zsigmond örökítette meg a tragédiát előbb a Nyugatban, majd a fáklya című művében. Tizennyolc környező falu fiataljai báloztak itt, az akkori szokás szerint a lányokat a szüleik is elkísérték.

A csűr hatalmas terét lampionok világították meg, amelyek akkor főként disznóhólyagból készültek, bennük pedig gyertya világított. Egy ilyen kiszáradt hólyag fala azonban valahogy tüzet kapott a benne levő gyertyától.

Gyorsan terjedt a tűz, a tetőszerkezet égő darabjai kezdtek aláhullani. Az emberek pánikba estek, az oldalt levő ajtón próbáltak először menekülni, de az csakhamar teljesen betorlódott a menekülőktől. A csűr egyik végében levő kapu használhatatlan volt, mert ott állt a zenekaroknak állított nagy dobogó, a szemben levő kapu előtt pedig számtalan nehéz lóca volt.

Háromszáztizenkét ember vesztette életét a szerencsétlenségben, kilencvenkilencen megsérültek. Az egykori tragédia helyszínén emlékoszlop jelzi a 108 éve történt pusztító tűzvészt.

Fejlődött a megye tűzvédelme

Az érintett település tűzvédelmi fejlődéséről csak kevés hiteles információ áll rendelkezésünkre, de a szatmári vármegyének a mátészalkai területén ebben az évben, vagyis 1910 tavaszán a képviselő- testület által kiküldött szakbizottság elé tűzrendészeti javaslatot és szabályrendelet terjesztettek elő. Ennek értelmében a köteles tűzoltóság megalapítása volt előirányozva, illetve szerepelt a tervekben. Egy korábbi járási főszolgabíró egy rendeletet adott ki, melynek értelmében előírták az épületekre illetve az építkezéseknél, hogyan szabályozzák a korai tűzvédelmet. Így egy háztulajdonos, köteles volt a tetőzetig érő létrával, tűzhoroggal, szikracsapóval, két vödörrel, egy lámpával és megfelelő mennyiségű vízzel rendelkezni. Ugyanakkor vita volt a körül is, hogy önkéntes, vagy köteles tűzoltósági formát válasszanak. 1911. április 22-ei képviselőtestületi közgyűlésen elhatározták, hogy két képviselő tegyen kísérletet tűzoltóságok társadalmi úton történő létesítésére, és ha ez nem sikerül, akkor a képviselő testület gondoskodjon a köteles tűzoltóság felállításáról. Még ez év nyarán több felé megtörtént az önkéntes tűzoltó egyletek megalakulása. A különböző szakmai versenyek is hozzájárultak a hatékony és szakszerű beavatkozásokhoz. A korai fejlődés azonban nem volt töretlen, hiszen néhány év múlva, az első világháború kitörésével nagyon sok tűzoltót besoroztak. Az igazi fejlődés, csak a második világháborút követően indulhatott meg.


Forrás és kép: http://szabolcs.katasztrofavedelem.hu/hirek/5367
Fotós: Sz-Sz-B Megyei Levéltár

vissza...


Hírek Pályázatok Kérdések és válaszok Elérhetőségek